joe biden

Kínos magyarázkodás Bidentől: bármiféle orosz behatolást Ukrajnába inváziónak fogunk tekinteni

Kínos magyarázkodás Bidentől: bármiféle orosz behatolást Ukrajnába inváziónak fogunk tekinteni

Joe Biden amerikai elnök csütörtökön kijelentette, hogy bármiféle orosz behatolást Ukrajna területére az Egyesült Államok inváziónak fog tekinteni, függetlenül annak méretétől. Ez gyakorlatilag kínos magyarázkodást jelent az egy nappal korábbi félreérthető kijelentése után, amikor úgy is lehetett érteni a szavait, mintha egy kisebb orosz betörés Ukrajna területére kevésbé súlyos szankciókat vonna maga után (kvázi még "elnézné" Amerika), illetve egy kisebb ukrajnai betörés esetén megbomlana az egység a nyugati szövetségesek között a válaszlépések hevességét illetően.

Sokkolta az ukránokat Biden bejelentése, titkos háttéralkut emlegetnek

Sokkolta az ukránokat Biden bejelentése, titkos háttéralkut emlegetnek

Szabályosan sokkolta Ukrajna politikai vezetőit Joe Biden elnök beszéde, melyben az orosz invázió lehetőségeit, illetve ezek esetleges következményeit taglalta – állítja a CNN helyszíni tudósítója. Az ország tisztségviselői úgy vélik, Biden elnök megállapodhatott Putyinnal Ukrajna sorsát illetően, hamarosan pedig kezdetét veheti egy Donyec-medencét célzó katonai behatolás Oroszország részéről.

Biden: szerintem megtámadja Putyin Ukrajnát, de súlyos árat fog fizetni érte

Biden: szerintem megtámadja Putyin Ukrajnát, de súlyos árat fog fizetni érte

Joe Biden amerikai elnök meglátása szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök meg fogja támadni Ukrajnát, még ha nem is akar széleskörű háborút, hogy tesztelje a nyugati vezetőket, de mindezért súlyos árat fog fizetni – jelezte második önálló sajtótájékoztatóján az amerikai elnök szerda este.

Sorsdöntő választások elé néz a világ 2022-ben is

Sorsdöntő választások elé néz a világ 2022-ben is

Bár számunkra a tavasszal esedékes országgyűlési választások a legfontosabbak, lesznek olyan választások a világban, amelyeknek a hatását Magyarországon is érezni fogjuk. Mindenekelőtt az EU második legnagyobb hatalmában, Franciaországban áprilisban esedékes elnökválasztásét, amely az Unió sorsára is döntő hatással lehet, főleg, ha Emmanuel Macron jelenlegi elnöknek nem sikerül újráznia. Az első fordulóban a zászló neki áll, de a másodikban lehetnek még meglepetések. Az Egyesült Államokban Joe Biden elnökségét ciklusa félidejében fogják értékelni a választók, és az ellenzéki republikánusok nagy eséllyel megszerzik a Kongresszus mindkét házát, ami nehéz második félidőt ígér a demokratáknak. A jobboldali populistának tartott Fülöp-szigeteki elnök, Rodrigo Duterte nem indulhat újabb ciklusért, és nagy valószínűséggel leköszönhet az elnökségről a „trópusok Trumpja”, Jair Bolsonaro brazil elnök is, aki nagyon rosszul áll a felmérésekben. Az északír választások újabb frontot nyithatnak az EU és az Egyesült Királyság küzdelmében, és ha az ír Sinn Féin győzne, az hosszabb távon az Ír-sziget egyesítéséhez is elvezethetne. Bosznia-Hercegovinában viszont, ahol a szerb entitás függetlenségi törekvései élezik ki a feszültséget, az ország egyben maradása a tét.

Elbukott az amerikai javaslat, ami súlyosbította volna az európai gázválságot

Elbukott az amerikai javaslat, ami súlyosbította volna az európai gázválságot

Mivel néhány demokrata szenátor végül megfogadta a Fehér Ház kérését, így nem lett meg a szükséges 60 fős többség a Szenátusban amögé a javaslat mögé, ami súlyos szankciók kivetésére kötelezte volna Joe Biden amerikai elnököt az Északi Áramlat 2 gázvezetékre és így súlyosbította volna az európai gázválságot a gázárak további felverésével.

Nagy döntés lesz ma Washingtonban, ami az európai gázválságot tovább fokozhatja

Nagy döntés lesz ma Washingtonban, ami az európai gázválságot tovább fokozhatja

Ma szavaz az amerikai Szenátus arról a republikánus kezdeményezésről, hogy szankciókkal kell sújtania Joe Biden amerikai elnöknek az Északi Áramlat 2 vezetékpárt, és egy korábbi politikai alku alapján át kellene mennie a szövegnek, ami így tovább súlyosbítaná az európai gázválságot és vele az amerikai-uniós feszültséget. Éppen ezért a Fehér Ház nagy erőfeszítéseket tesz azért, hogy ne haragítsa magára az európai partnereket az orosz-ukrán konfliktus kezelésében és egy párhuzamos szenátusi javaslatot szorgalmaz, aminek elfogadása esetén csak akkor vetne ki Amerika szankciókat az új európai gázvezetékre, ha az oroszok megtámadják Ukrajnát. A helyzet tehát kiélezett és a szenátusi fejleményekre ma mindenképpen érdemes figyelni.

Időzített bombán ül az amerikai lakosság, diákhitelnek hívják

Időzített bombán ül az amerikai lakosság, diákhitelnek hívják

Az USA-ban sem csapott át pénzügyi válságba a koronavírus-válság, egy szempontból azonban konzerválta az amerikai társadalom aggasztó eladósodottságát: 43 millió amerikainak van átlagosan 12,5 millió forintnak megfelelő diákhitel-tartozása, és bár Joe Biden elnök ezek egy részének elengedését ígérte, egyelőre csak moratóriumra futotta, amit önmagának időt adva épp karácsony előtt hosszabbított meg ismét, 2022. május 1-jéig.

Amerika a szakadék szélén billeg - Megrendítő sorok a volt elnöktől

Amerika a szakadék szélén billeg - Megrendítő sorok a volt elnöktől

Az Amerikai Egyesült Államok 39. elnöke, Jimmy Carter a január 6-i felkelés évfordulójának előestéjén jelentetett meg egy cikket a New York Times-ban, amelyben kifejezte abbéli félelmét, miszerint fennáll az amerikai demokrácia elvesztésének veszélye - számolt be a CNN. Ahogyan arról már beszámoltunk, Joe Biden elnök és Kamala Harris alelnök a tavaly megostromolt Capitolium épületében, Barack Obama pedig közleményben emlékezett meg az amerikai demokrácia szégyenfoltjáról.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Ledobták a cafeteriabombát: így robbanthatja fel a lakáspiacot az új kormánydöntés
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.