Akár Vlagyimir Putyin orosz elnök elleni személyes szankciók is elképzelhetők, ha Oroszország valóban megtámadja Ukrajnát – mondta Joe Biden amerikai vezető kedden a Bloomberg tudósítása szerint.
Tegnap sajtótájékoztatót tartott Joe Biden elnök az orosz-ukrán válságról, a koronavírusról és az inflációról, az esemény egyik nem várt fordulata, hogy az Egyesült Államok első embere élőben trágár jelzőkkel illette a Fox News egyik riporterét.
Az Egyesült Államok 8500 katonát helyez készenlétbe az oroszországi feszültségek közepette egy esetleges kelet-európai bevetés miatt - számolt be az amerikai CNN.
Joe Biden elnök amerikai idő szerint hétfő délután beszél az európai vezetőkkel, miközben azt fontolgatja, hogy az ukrán és az orosz határon gyorsan romló biztonsági helyzet közepette katonai állományt és felszerelést telepíthetnek a térségbe - számolt be az amerikai CNBC.
Novemberben már mi is összeállítottunk egy listát azokról az amerikai demokrata politikusokról, akik szóba jöhetnek a 2024-es elnökválasztás kapcsán, amennyiben Joe Biden nem indul újra, nemrég pedig a CNN is egy hasonló listával jelentkezett.
Joe Biden amerikai elnök csütörtökön kijelentette, hogy bármiféle orosz behatolást Ukrajna területére az Egyesült Államok inváziónak fog tekinteni, függetlenül annak méretétől. Ez gyakorlatilag kínos magyarázkodást jelent az egy nappal korábbi félreérthető kijelentése után, amikor úgy is lehetett érteni a szavait, mintha egy kisebb orosz betörés Ukrajna területére kevésbé súlyos szankciókat vonna maga után (kvázi még "elnézné" Amerika), illetve egy kisebb ukrajnai betörés esetén megbomlana az egység a nyugati szövetségesek között a válaszlépések hevességét illetően.
Leszavazta a szenátus a Demokrata Párt választási reformtervezetét, melynek elsődleges célja az obstrukció (filibuster) reformja lett volna - írja a CNN.
Szabályosan sokkolta Ukrajna politikai vezetőit Joe Biden elnök beszéde, melyben az orosz invázió lehetőségeit, illetve ezek esetleges következményeit taglalta – állítja a CNN helyszíni tudósítója. Az ország tisztségviselői úgy vélik, Biden elnök megállapodhatott Putyinnal Ukrajna sorsát illetően, hamarosan pedig kezdetét veheti egy Donyec-medencét célzó katonai behatolás Oroszország részéről.
Joe Biden amerikai elnök meglátása szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök meg fogja támadni Ukrajnát, még ha nem is akar széleskörű háborút, hogy tesztelje a nyugati vezetőket, de mindezért súlyos árat fog fizetni – jelezte második önálló sajtótájékoztatóján az amerikai elnök szerda este.
Bár számunkra a tavasszal esedékes országgyűlési választások a legfontosabbak, lesznek olyan választások a világban, amelyeknek a hatását Magyarországon is érezni fogjuk. Mindenekelőtt az EU második legnagyobb hatalmában, Franciaországban áprilisban esedékes elnökválasztásét, amely az Unió sorsára is döntő hatással lehet, főleg, ha Emmanuel Macron jelenlegi elnöknek nem sikerül újráznia. Az első fordulóban a zászló neki áll, de a másodikban lehetnek még meglepetések. Az Egyesült Államokban Joe Biden elnökségét ciklusa félidejében fogják értékelni a választók, és az ellenzéki republikánusok nagy eséllyel megszerzik a Kongresszus mindkét házát, ami nehéz második félidőt ígér a demokratáknak. A jobboldali populistának tartott Fülöp-szigeteki elnök, Rodrigo Duterte nem indulhat újabb ciklusért, és nagy valószínűséggel leköszönhet az elnökségről a „trópusok Trumpja”, Jair Bolsonaro brazil elnök is, aki nagyon rosszul áll a felmérésekben. Az északír választások újabb frontot nyithatnak az EU és az Egyesült Királyság küzdelmében, és ha az ír Sinn Féin győzne, az hosszabb távon az Ír-sziget egyesítéséhez is elvezethetne. Bosznia-Hercegovinában viszont, ahol a szerb entitás függetlenségi törekvései élezik ki a feszültséget, az ország egyben maradása a tét.
Azonosította az FBI a férfit, aki a hétvégén négy túszt ejtett egy texasi zsinagógában. Malik Faisal Akramnak hívták az elkövetőt, egy 44 éves brit állampolgár volt a tettes.
Mivel néhány demokrata szenátor végül megfogadta a Fehér Ház kérését, így nem lett meg a szükséges 60 fős többség a Szenátusban amögé a javaslat mögé, ami súlyos szankciók kivetésére kötelezte volna Joe Biden amerikai elnököt az Északi Áramlat 2 gázvezetékre és így súlyosbította volna az európai gázválságot a gázárak további felverésével.
Ma szavaz az amerikai Szenátus arról a republikánus kezdeményezésről, hogy szankciókkal kell sújtania Joe Biden amerikai elnöknek az Északi Áramlat 2 vezetékpárt, és egy korábbi politikai alku alapján át kellene mennie a szövegnek, ami így tovább súlyosbítaná az európai gázválságot és vele az amerikai-uniós feszültséget. Éppen ezért a Fehér Ház nagy erőfeszítéseket tesz azért, hogy ne haragítsa magára az európai partnereket az orosz-ukrán konfliktus kezelésében és egy párhuzamos szenátusi javaslatot szorgalmaz, aminek elfogadása esetén csak akkor vetne ki Amerika szankciókat az új európai gázvezetékre, ha az oroszok megtámadják Ukrajnát. A helyzet tehát kiélezett és a szenátusi fejleményekre ma mindenképpen érdemes figyelni.
Múlt időben beszélt Joe Biden 2000 milliárd dolláros szociális és klímavédelmi csomagjáról a Fehér Ház vezető gazdasági tanácsadója, miután a demokrata szenátorok között sem mindenki támogatja azt. Ennek ellenére a főközgazdász úgy látja, alacsonyabb összegben még átmehet a módosított program.
Joe Biden amerikai elnöknek nagyon kevés ideje maradt arra, hogy fontos törvényjavaslatokat vigyen keresztül a Kongresszuson, mielőtt a figyelem a november 8-i félidős választásokra terelődik – írja a Reuters.
Endemikussá válhat az idei évben a koronavírus, a vakcináknak köszönhetően állandóan jelenlévő, de kevésbé súlyos lesz a fertőzés – mondta Dr. Ezekiel Emanuel, Joe Biden korábbi koronavírus-tanácsadója.
Az USA-ban sem csapott át pénzügyi válságba a koronavírus-válság, egy szempontból azonban konzerválta az amerikai társadalom aggasztó eladósodottságát: 43 millió amerikainak van átlagosan 12,5 millió forintnak megfelelő diákhitel-tartozása, és bár Joe Biden elnök ezek egy részének elengedését ígérte, egyelőre csak moratóriumra futotta, amit önmagának időt adva épp karácsony előtt hosszabbított meg ismét, 2022. május 1-jéig.
Az Amerikai Egyesült Államok 39. elnöke, Jimmy Carter a január 6-i felkelés évfordulójának előestéjén jelentetett meg egy cikket a New York Times-ban, amelyben kifejezte abbéli félelmét, miszerint fennáll az amerikai demokrácia elvesztésének veszélye - számolt be a CNN. Ahogyan arról már beszámoltunk, Joe Biden elnök és Kamala Harris alelnök a tavaly megostromolt Capitolium épületében, Barack Obama pedig közleményben emlékezett meg az amerikai demokrácia szégyenfoltjáról.